hivatalunkot tekénti. másodszor, hogy az egész világi élet, mely a resttségen forog. és a mely inkáb halál hogy sem élet, nem egyéb hanem szüntelen valo vétek. mivel a vétkes dolog, tsak vétket okozhat.

Ez illyen formán nehéz dolog volna, mondá télámon.

Ha nékem nem akar kegyelmed hinni, mondá apáter, hitelt kel adni egy nagy szentnek, a ki is azt mondgya, hogy ha el mulattyák azt, a mi az üdveséghez valo, és hogy ha akarattal el mulattyák azt, a mi az Istent tekénti. ugy anyira. hogy még az ö szeretetinek is ellene mondanak. a halálos vétek, st.thom 2.2. qu.54.art.3.

Azt pedig kel tudni, hogy az Isteni szeretet abban áll. hogy a parantsolattyát végben vigyék, jót tselekedgyenek, és hogy hasznot tegyenek abban arendben. a melyben tett kit kit, a szeret engemet mondgya akristus. aki meg örzi parantsolatimot. és aki el mulattya ajó utat, a halálban esik. prov.19.16.

A Grófné amint meg izente volt. el érkezvén félben hagyatá a páterel beszédét, diánna is az agybol fel kelvén, meg követé a pátert mondván, meg botsáson ha félben hagyattya véle beszédét, de mint hogy setálni kell menni, azért más napra lehet hagyni.

Második Napon. Hogy külsö képpen mit viszen végben a resttség. és a világiaknak. tunya életekröl valo beszélgetés.

A Grofnénak, a kit is nevezek Máriánnának, télámon, elébeszélte volt. a páternek minden oktatásit. ez a fö aszszony, igen. okos, de mód nélkül szerette akárttyát, mindazon által. télámonal diánnához mene, hogy részes lehetne abeszélgetésben. apáter is azonban adiánna házában érkezvén, a kit is még az ágyban találá, egy kevesé azon meg ütközék. mind azon által mondá.

Nem akarok hasonlo vétekben esni mint tegnap. és ugyan valojában tartok attol. hogy beteg ne legyen az aszony.

Egy kevesé meg sértettem magamot. hogy a híntobol le

(VI. Az idö Jóll el Töltésének Módgya Minden féle rendben: 20)


Előző oldal | Következő oldal